FELÚJÍTÁS/RECONSTRUCTION

Az utopikus.com webhely a következő időszakban jelentősen átalakul. A 2014-ben a tárgyról írt disszertációm kísérőlapjaként indított honlap az utóbbi években jelentősen lemaradt a kutatási tevékenységemhez képest. Mivel az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kiadónál hamarosan megjelenik már megjelent a disszertációból továbbfejlesztett magyar nyelvű monográfiám (címe: Az angol utópikus irodalom magyar története, megvásárolható itt), ideje legalább valamennyire összehangolni a honlapot az elkészült kötettel. Ez egy nagyobb volumenű átalakításnak ígérkezik, amely év végéig beláthatatlanul sokáig fog tartani, de a végeredmény remélhetőleg hatékonyan kiegészíti majd a kötetet, miközben bizonyos oktatási szempontokat is próbál érvényesíteni. A régebbi, mára meglehetősen elavult anyagok addig is elérhetőek lesznek, és a hivatkozások megőrzése végett a régebbi tartalmakat és azok URL-ét is igyekszem megtartani. Utopikus.com is undergoing a major update, due to be finished by the end of this year times. Old materials will still be available, but the new version will be more focused on my upcoming Hungarian monograph on the topic (title: The Hungarian History of English Utopian Literature, to be published by Erdélyi-Múzeum Egyesület Kiadó in 2019). Below is the Hungarian provisional table of contents of the volume. The new version of the website will also offer brief English summaries of the chapters.

Alább elérhető a kötet tartalomjegyzéke kedvcsinálónak:

Bővebben…

Oct 2 – Film of the book (Gulliver)

As an alternative to the Shakespeare marathon which had run its course in 2 years, our Insitute has launched a new series of screenings. The subject is again literary: we will deal with adaptations (of novels in most cases), and the first one is a version of Gulliver’s travels from 1996 (dir. Charles Sturridge). There will be a short Hungarian introduction by Professor Gabriella Hartvig, but the movie will be in English with Hungarian subs.

The event starts at 18:00 on 2 October, and the venue is the usual, the “House of Arts and Literature / Művészetek és irodalom háza” .

You wouldn’t wanna miss this.

Nathan Filer a Pécsi Tudományegyetemen

The Institute of English Studies, the Regional Centre of the Hungarian Academy of Sciences Pécs, and the Committee for Literature and Language, English Studies Work Group cordially invites you to the program

Writer with an Agenda: Meeting British Novelist Nathan Filer,

Author of The Shock of the Fall

on Monday, 19 September 2016

12 o’clock

 at the Faculty of Arts, Lecture Hall “H” (A/434)

CfP: Artes Apodemicae and Early Modern Traveling Culture, 1400-1700

A fenti című, az utazási irodalom és annak korabeli módszertana (útmutatók, kézikönyvek) közötti kapcsolatot vizsgálni szándékozó kötetbe lehet jelentkezni, amihez mindkét szerkesztő részére el kell küldeni egy egyoldalas (kb. 300 szavas) absztraktot + egy max. kétoldalas CV-t 2016. december 1-ig:

  • Karl Enenkel, Medieval and Early Modern Latin Philology, Westfälische Wilhelms-Universität, Münster: kenen_01@uni-muenster.de
  • Jan L. de Jong, History of Early Modern Art, Rijksuniversiteit Groningen: j.l.de.jong@rug.nl

Megfelelő támogatás esetén 2017 novemberére konferenciát is terveznek, a fejezetek végső határideje pedig 2018. február 1.

Részletesebb információk: http://www.hsozkult.de/event/id/termine-31846

A régi magyar irodalom esete a disznósajttal – Pályám emlékezete III.

Beszélgetés váradi hallgatókkal, beszámoló.

szabinakurta's avatarolvasni. jó?

A tanszék halk szavú tanárától volt hangos a Silent kávézó terme, és nem csak Biró Annamária felszólítására. Harmadik alkalommal került megrendezésre a Pályám emlékezete, ahol Karászi Zsuzsa és Holczman Edit beszélgetett dr. Maczelka Csabával.

A visszaemlékezés egy fizika és egy német pótvizsga fáradalmaival kezdődött, amikor is két izzadtságcsepp között a hódmezővásárhelyi fiatal homlokán kirajzolódott a kérdés: Mi legyen? Elég sok dolog érdekelte ahhoz, hogy a bátyja hatására fejest ugorjon az „irodalom valóságtól távol álló világába”. Így került végül a Szegedi Tudományegyetemre, ahol bár a nyelvészet is „talános volt”, végül a régi magyar irodalom mellett döntött. Pontosabban a szak döntött úgy, hogy megfelelő tagja lesz a „szektásoknak”. Rajtuk keresztül jutott el a kolozsvári Rebakucsra, ahol egy korábban már besült dolgozat referálásával elérte az önmegvalósítás érzését, felülkerekedett saját zavartságán, és innen egyenes út vezetett a – „légüres térbe”. Időközben angol szakon elvégezte a PhD-t, és elmerült az informatika világában is, de ennyi…

View original post 372 további szó

HUSSE, utópiás szekció

2015. január 29. és 31. között, Debrecenben rendezik meg a HUSSE rendes kétévi konferenciáját (a konferencia honlapja: http://husse2015.ieas.unideb.hu/). Az előzetes program alapján a konferencia második napján, tehát pénteken lesz egy utópiás panel is, az alábbi tervezett előadásokkal:

13:00 Csaba Maczelka: Early Modern Utopias: A Bilingual Dialogue?

13:30 Károly Pintér: Utopias as Civil Religious Communities

14:00 Zsolt Czigányik: The Changing Horizons of Nowhere: Current Trends in the Interpretation of Utopias

Egyúttal emlékeztető: még 5 napig, január 25-ig lehet jelentkezni az előző bejegyzésben említett konferenciára!

Konferencia – Travel and Conflict in the Medieval and Early Modern World

2015. január 25-ig lehet jelentkezni a Travel and Conflict in the Medieval and Early Modern World c. konferenciára, amelyet a Bangor University-n tartanak 2015. szeptember 3-5. között. Már a felhívásból egyértelmű, hogy nagyon számítanak utópiákkal és disztópiákkal kapcsolatos előadásokra. Honlapjuk szerint utazási támogatást is lehet majd igényelni. A konferencia rendezője az Aberystwyth-Bangor Institute for Medieval and Early Modern Studies.

A konferencia honlapja: http://travelandconflict.wordpress.com/

A 20 perces dolgozatok 200-250 szavas absztraktját a travelandconflict@gmail.com címre kell elküldeni.

Új cikk

Megjelent egy eléggé régen leadott tanulmányom az ANQ: A Quarterly Journal of Short Articles and Notices c. folyóiratban. A dolgozat a dialógusforma használatát vizsgálja Thomas More Utópiájában, és arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon sok hasonlóság figyelhető meg More műve és a 16. század második felében született itáliai dialóguselméletek bizonyos megfontolásai között. A szóhasználati sajátosságokat is vizsgálva az a következtetés, hogy az Utópia igencsak érzékeny a későbbi gondolkodóknál kulcsfontosságúvá váló problémákra.

A cikk itt érhető el, de sajnos csak előfizetéssel: http://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/0895769X.2014.948352#.VDz-XhaBKb4

Ha valakit nagyon érdekel, keressen meg e-mailben, szerződéses okokból nem tehetem közzé.

anq