Az STC 12685 jelzetű mű címlapján a Mundus alter et idem. Sive Terra Australis ante hac semper incognita longis itineribus peregrini Academici nuperrune lustrata cím, a „Mercurio Britannico” szerző, és a “Francofurti” kiadási hely szerepel. Bár korábbi művekben is előfordul az, hogy a szerző „rejtőzik” (lásd a csak monogramját megadó Thomas Nichollst a Listránál), az angolszász irodalomban ez az egyik első olyan utópia (sokak szerint inkább disztópia), amely szerző nélkül vagy álnéven jelent meg – ez a későbbiekben igen bevett, bár egyáltalán nem kizárólagos gyakorlattá vált. A szöveg szerzőségének szövevényes kérdése már csak emiatt is érdekes.

A Mundus valószínűleg 1605-ben (talán 1606-ban) jelent meg, az impresszum állításával szemben Londonban, és igen hamar elkészült német és angol fordítása is. Jelentősége többek között abban áll, hogy ezúttal olyan szerző munkájával van dolgunk, aki nemcsak a latin előképet-előképeket ismerte jól, hanem az angol nyelvű előzményekről is tudott, legalábbis bizonyos, például a Listrában előforduló motívumok akár szó szerinti átvételre is utalhatnak. Akár beszélhetünk a korábbi angol eredményekre történő ilyen szoros építkezésről, akár nem, a korai angol fordítás, és annak jellegzetes áthangolása, valamint a szerzőként azonosított Joseph Hall kétnyelvű irodalmi tevékenysége alapján a szöveg tökéletesen tükrözi a kor angolszász irodalmának hibrid jellegét, a latin és a nemzeti nyelvű irodalom egymás mellett, egymással – ebben az esetben egészen szoros – kölcsönhatásban történő alakulását.

A meglehetősen elfeledett szöveget az 1980-as években fedezték fel újra, ekkor készült el új angol fordítása (Wands 1981), valamint a Hallról készült első irodalmi szempontú monográfia is (McCabe 1982). Az Utópia és a Mundus kapcsolata igen erősnek látszik, ezt külön tanulmány is tárgyalja (Wands 1981b). Ez a hatás bizonyos mértékben a paratextusokat illetően is tettenérhető, és ha az Utópia előszavainak komplexitását nem is tudja utolérni a szöveg, az újabb kísérőelemek és beágyazott szövegek (allegorizált térkép, szoborfelirat, szótárrészlet stb.) ezt a szöveget is kiválóan alkalmassá teszik a formai szempontú vizsgálatokra.

Szerző: Maczelka Csaba
Utoljára frissítve: 2021. március 2.

Ajánlott hivatkozási forma:

Maczelka Csaba: „Mundus. Bevezetés”, in Maczelka Csaba: A kora újkori angol utópiák, hozzáférés: <dátum>, https://utopikus.com/muvek/mundus/bevezetes.