Új recenzió

Megjelent angol nyelvű recenzióm a Czigányik Zsolt által szerkesztett Utopian Horizons: Ideology, Politics, Literature c. kötetről (Bp, CEU Press, 2017), ezen a linken elérhető: https://doi.org/10.1080/13617427.2021.1898125. A szöveget a Slavonica folyóiratba írtam (ezúton is köszönöm Varga Zsuzsa közreműködését), így leginkább a közép-európai szempontokat emeltem ki benne. Az angol nyelvű ismertetés a korábban a Korunkban publikált szövegem átdolgozott változata („Panoráma az utópiakutatásról”, Korunk, 2020/6). Korlátozott számban tudok letöltési linket küldeni, ezen a címen lehet érdeklődni: info[kukac]utopikus.com.

Just published an English review on the essay collection Utopian Horizons: Ideology, Politics, Literature, edited by Zsolt Czigányik (CEU Press, 2017). The review is available here: https://doi.org/10.1080/13617427.2021.1898125. If you need a (fully legal) download link, send a message to info[at]utopikus.com.

The book under review here is a result of this thriving dynamic and it brings together major international authorities of the field and leading Hungarian experts. However, the collection offers much more than an outline of the present state of utopian studies. In fact, the book is a sincere confrontation with the tormenting questions shaping the present-day identity of the area: how to treat the concept of utopia at a point in history where our notions have already been contaminated by the bitter experience of twentieth-century totalitarian regimes? Is utopia capable of having any meaningful social function in a post-Communist epoch, particularly in a Central-European setting? Is there any use to utopias or are we now simply beyond this seriously abused concept?

Chloë Houston könyve… visszaszámlálás

Nincs annál felvillanyzóbb érzés, mint amikor az ember váratlanul új, a kutatási témájához kapcsolódó könyvre bukkan. És nincs annál hervasztóbb érzés, mint amikor rájön, hogy az adott könyv még – a lenti kép  ellenére – nem igazán szerezhető be. Mindez különösen tud fájni akkor, ha a reneszánsz ÉS az utópiák ÉS a dialógusforma iránt érdeklődő olvasó a következő címre bukkan:

The Renaissance Utopia: Dialogue, Travel and the Ideal Society

Márpedig az utópiákkal már régóta foglalkozó Chloë Houston ilyen címmel jelenteti meg új könyvét, az Amazon szerint július 28-án. A persze mindig némi fenntartással kezelendő ismertető Houston könyvét igen öntudatosan pozicionálja: Davis 1981-es monográfiája (Utopia and the Ideal Society) után a hamarosan megjelenő kiadvány is átfogó képet kíván nyújtani a műfajról az Utópiától a 17. század közepéig, ám talán túlzás azt állítani, hogy hasonló átfogó munka az utóbbi három évtizedben nem jelent meg („the first comprehensive attempt since J. C. Davis”). Az azonban minden bizonnyal újdonság, legalábbis Davishez képest, hogy Houston kifejezetten figyel az utópia irodalmi vetületére is – úgy tűnik, hogy az irodalmi szempont kezd egyre markánsabban jelentkezni az utópiakutatásokon belül.

További olvasnivalók:

https://twitter.com/ChloeReading/status/480397175008948225

Disztópikus regények/filmek

Link az eredeti cikkhez

The Raw Story
2013. július 20.

A Raw Story cikke szerint a sötét, disztopikus, posztapokaliptikus világok irányába viszi el a nézőt az elsősorban tiniknek szánt filmek, vagy ahogy ők fogalmaznak, franchise-ok (Harry Potter, Twilight) következő generációja. A sort a Hunger Games című film nyitja, amely Suzanne Collins trilógiájára épít, és főhősét a varázsló-, vámpír- és vérfarkas-kérdéskörnél némileg talán komolyabb problémák elé állítja. Szintén disztópikus társadalomban játszódik a Veronica Roth nevéhez fűződő Divergent (szintén egy regénytrilógia része), amelynek filmváltozata 2014-ben jelenik meg. A sort az Orson Scott Card sci-fi regényeire építő Ender’s Game zárja. Jó irányba haladunk?

Link a cikkhez: Vampires, werewolves and boy wizards are out –and dystopia is in (The Raw Story, 2013. július 21.)