Az Utópia (1516) latin nyelvű kiadásai 1650-ig

Tartalomjegyzék

  1. Összefoglaló táblázat
  2. More életében megjelent kiadások
  3. More halála után megjelent kiadások
  4. Térkép
  5. Felhasznált források

Összefoglaló táblázat

Az alábbi táblázat az 1650-ig megjelent latin nyelvű kiadások áttekintését tartalmazza. Az utolsó oszlopban szereplő szám azt jelzi, hogy hány paratextussal („kísérőanyaggal” – ezek közé levelek és versek mellett ábrák is tartoznak) látták el az adott kiadást.

Kiadás helye Év Nyomdász Paratextusok száma
Löwen 1516 Dirk Martens 13
Párizs 1517 Gilles de Gourmont 13
Bázel 1518. március Johannes Frobenius 15
Bázel 1518. november Johannes Frobenius 14
Firenze 1519 F. Giunti örökösei 8
Löwen 1548 Servas van Sassen 11
Köln 1555 Birckmann örökösei 10
Bázel 1563 Nicolaus Episcopius 12
Löwen 1565 Zangre 16
Löwen 1565 Bogard 16
Löwen 1566 Zangre 16
Löwen 1566 Bogard 16
Wittenberg 1591 Ex officina Cratoniana 10
Frankfurt a. M. 1601 Johannes Saur 9
Hanau 1613 Joannis Jacobi Hennei 9
Hanau 1619 Andreas Wechel 9
Milánó 1620 G. Battista Bidelli 10
Amszterdam 1629 Willem Blaeu 10
Köln 1629 Cornelius ab Egmond 10
Amszterdam 1631 Jan Jansson 10

A paratextusok száma a különböző kiadásokban

More életében megjelent kiadások

Az Utópia latin nyelvűkiadásaira jellemző, hogy csoportosan jelentkeznek. Az első ilyen csoportot a Morus életében megjelent kiadások alkotják. Ebből az alakulatból az ötödik (a firenzei) némileg kilóg, mivel – ellentétben a többivel – nem Erasmus környezetéből származik.

Löwen 1516

Nyomdász: Dirk Martens

Megjegyzés: A mű első kiadása. More kéziratán alapul, amelyet 1516. szeptember 3-án küldött el Erasmusnak. A könyv decemberben jelent meg. A kézirathoz képest valószínűleg jelentős szerkesztői munkát végeztek a kiadványon. Dirk Martens a németalföldi nyomdászat egyik úttörője volt, a szövegben is szereplő Peter Giles korrektorként dolgozott nála.

Linkek

Dirk Martens – http://hu.wikipedia.org/wiki/Dirk_Martens

Párizs 1517

Nyomdász: Gilles de Gourmont

Megjegyzés: 1517. március 1-én Erasmus levélben kéri More-tól a nyomtatott könyv korrektúrával ellátott példányát. A második kiadás végül Párizsban jött ki a nyomdából, és Thomas Lupset bábáskodott fölötte. Ez az egy kiadás tartalmazza More második levelét (amely a második könyv utáni paratextusok közé kerül), ez bizonyítja, hogy More részt vett a kiadás előkészítésében. A kiadás nyomdai szempontból rosszul sikerült, Gourmont valószínűleg nem várta meg Lupset korrektúráját.

Link: http://fr.wikipedia.org/wiki/Gilles_de_Gourmont

Bázel 1518. március

Nyomdász: Johannes Frobenius

Megjegyzés: Ezt a kiadást Erasmus már maga felügyelte Beatus Rhenanus közvetítésével. Az 1965-ös kritikai kiadás ezt tekinti alapszövegnek, arra a feltételezésre építve, hogy ebbe a kiadásba még volt beleszólása More-nak. Ezt sokan vitatják.

Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Frobenius

Bázel 1518. november

Nyomdász: Johannes Frobenius

Megjegyzés: A márciusi kiadásra épít, ahhoz képest minimális javításokat hajt végre. Van olyan modern szerkesztő, aki szerint tartalmaz szerzői javításokat. A Bielefeldi Egyetem könyvtárán keresztül teljes terjedelmében (tehát az összes paratextussal, így More és Erasmus epigrammáival együtt) elérhető.

Linkek:

Velence 1519

Nyomdász: Filippo Giunti örökösei

Megjegyzés: Az első négy kiadással ellentétben nincs kapcsolata az Erasmus-More körhöz, emiatt a szakirodalom általában csak az első négy kiadást tekinti mérvadónak. A kiadás azonban több szempontból is kivételesnek tekinthető: ez az egyetlen olyan változat, amely még More életében, de az Utópia eredeti közegétől távol, teljesen más szellemi környezetben tudott megjelenni. A kiadványban az Utópia More és Erasmus Lukiánosz-fordításait követi. Nagyon kevés kísérőanyagot tartalmaz.

Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Giunti_csal%C3%A1d

More halála után megjelent kiadások

A csoportos jelleg még inkább tetten érhető azokban a kiadásokban, amelyek Morus Tamás 1535-ben bekövetkezett halála után jelentek meg. Feltűnő, hogy a kiadások második hulláma csak 1548 tájékán indul meg – ebben valószínűsíthetően szerepe van annak, hogy a Morus kivégzését elrendelő VIII. Henrik 1547-ben meghalt.

Löwen 1548

Nyomdász: Servas van Sassen

Megjegyzés: A kiadás jó példa a különböző kiadások közötti szoros (már-már belterjes) összefüggésekre: a nyomdász Dirk Martens (ld. feljebb) veje, a nyomdát 1529-ben vette át tőle. A kiadást Arnold Birckmann özvegye finanszírozta, és ez a család rokonságban áll J. Grapheusszal, aki az Utópiához mellékelt versek egyikét írta. A Froben-féle kiadásokat követi.

Link: http://de.wikipedia.org/wiki/Arnold_Birckmann

Köln 1555

Nyomdász: Birckmann örökösei

Megjegyzés: Valószínűleg az 1548-asra épít. Kicsit újrarendezi a paratextusokat. A Birckmann-családon keresztül kapcsolódik az előző kiadáshoz, mivel a kölni kiadást a híres könyvkereskedő-család adta ki.

Link: –

Bázel 1563

Nyomdász: Nicolaus Episcopius

Megjegyzés: A kapcsolatot itt az képezi, hogy a nyomdász az Utópia legjobbnak tartott kiadásait jegyző Johannes Froben unokája. Az előzőekhez képest újdonság, hogy a kiadás More latin nyelvű műveinek első gyűjteményes kiadása, és alighanem recepciótörténeti jelentőséggel bír a tény, hogy az Utópia a kötet elején szerepel.

Link: http://de.wikisource.org/wiki/ADB:Episcopius,_Nicolaus_der_%C3%84ltere

Löwen 1565/1566 (4x)

Nyomdász: Zangre (1565, 1566), Bogard (1565, 1566)

Megjegyzés: Valószínűleg az 1563-as bázeli kiadásának hatására 1565 és 1566 között négyszer is megjelent More műve Löwenben. Ezek katolikus kiadások, a két nyomdász, Zangre és Bogard valószínűleg együttműködésben adta ki a szöveget. Erre utal az is, hogy a két nyomdász 1565 októberében hétéves privilégiumot kap More műveinek a kiadására.

Link: –

Wittenberg 1591

Nyomdász: Ex officina Cratoniana

Megjegyzés: A kapcsolat ebben az esetben inkább filológiai jellegű, a wittenbergi változat ugyanis az editio princepset, az 1516-os löweni kiadást követi, amit a címlapján is kiemel: “nunc primum accuratissime editus”.

Link: –

Frankfurt am Main 1601

Nyomdász: Johannes Saur

Megjegyzés: Kiadója a híres frankfurti udvaronc, jogász és író, Eberhard von Weihe, akinél éppen ekkortájt korrekterkodik Szenci Molnár Albert.

Link: http://de.wikipedia.org/wiki/Eberhard_von_Weyhe

Hanau 1613

Nyomdász: Joannis Jacobi Hennei

Megjegyzés: A kapcsolat itt az, hogy ugyanaz a Peter Kopff finanszírozta, mint a Frankfurt 1601-et, jóllehet von Weihét nem említi a kiadás.

Link: –

Hanau 1619

Nyomdász: Andreas Wechel

Megjegyzés: Az 1601-1613 csoporthoz kapcsolódik. Kiadója Caspar Dornau, aki beleépíti az Utópiát saját, szókratészi humoros-komoly bölcsességeket tartalmazó antológiájába (Amphiteatrum sapientiae Socraticae joco-seriae, 1619, Hanau).

Linkek:

Milánó 1620

Nyomdász: Giovanni Battista Bidelli

Megjegyzés:  Elszigetelt kiadás. Egyedülálló módon hozzáad egy előszót a műhöz, amelyet Bidelli címez a milánói szenátus elnökéhez, Giulio Areséhez.

Linkek:

Amszterdam 1629

Nyomdász: Willem Blaeu

Megjegyzés: Az 1629-31 közötti 3 kiadás egy nagyon érdekesen összekapcsolódó csoportot alkot. Ugyanazok a paratextusok szerepelnek bennük (hiányzik a marginália), valamint a formátum is megegyezik (32°). Az is fontos lehet, hogy a két érintett nyomdász leginkább térképkészítési- és kiadási tevékenységéről ismert.

Link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Willem_Blaeu

Köln 1629

Nyomdász: Cornelius ab Egmond

Megjegyzés: A “Cornelius ab Egmond” fiktívnek gondolt név, valószínűleg Blaeu árulta a könyveit ilyen néven katolikus területeken.

Link: –

Amszterdam 1631

Nyomdász: Jan Jansson

Megjegyzés: Feltételezhetőleg Blaeuw kiadásának kalózkiadása.

Link: http://en.wikipedia.org/wiki/Jan_Janssonius

A kiadások térképe

A felsorolt kiadásokat a Google Mapsengine segítségével online elérhető térképen is jelöltem. A sárga pötty jelzi a Morus életében megjelent kiadásokat, a különböző vonalakkal pedig a kiadások összefüggéseit igyekeztem ábrázolni.

 

A térkép nyilvános, és az alábbi címen is elérhető:

https://mapsengine.google.com/map/edit?mid=zhQemU9TkMGU.kXz1AZjcS5ug

Felhasznált források

CAVE, Terence. 2008. Thomas More’s Utopia in Early Modern Europe: Paratexts and Contexts. Manchester – New York: Manchester UP. Különösen az 1. fejezet (A Protean Text: Utopia in Latin, 1516-1631), 14-31.

MORE, Thomas. 1995. Utopia. Latin Text and English Translation. Ed. George M. Logan,Robert M.Adams, Clarence H.Miller. Cambridge: CUP. Különösen a 270-276. o.

MORE, Thomas, 1478-1535, Edward SURTZ, and Louis L. MARTZ. 1965. The Complete Works of St. Thomas More. 4. Utopia. New Haven, Conn.u.a.]: New Haven, Conn.u.a.] : Yale Univ. Press. Különösen a bevezető vonatkozó részei.

Szerző: Maczelka Csaba
Utoljára frissítve: 2014. április 17.

Ajánlott hivatkozási forma:

Maczelka Csaba: Az Utópia (1516) latin nyelvű kiadásai 1650-ig = Angol utópiák kutatói webhely. Szerk. Maczelka Csaba. URL: https://utopikus.com/muvek/utopia/latin, hozzáférés dátuma: <dátum>.