A régi magyar irodalom esete a disznósajttal – Pályám emlékezete III.

Beszélgetés váradi hallgatókkal, beszámoló.

olvasni. jó?

A tanszék halk szavú tanárától volt hangos a Silent kávézó terme, és nem csak Biró Annamária felszólítására. Harmadik alkalommal került megrendezésre a Pályám emlékezete, ahol Karászi Zsuzsa és Holczman Edit beszélgetett dr. Maczelka Csabával.

A visszaemlékezés egy fizika és egy német pótvizsga fáradalmaival kezdődött, amikor is két izzadtságcsepp között a hódmezővásárhelyi fiatal homlokán kirajzolódott a kérdés: Mi legyen? Elég sok dolog érdekelte ahhoz, hogy a bátyja hatására fejest ugorjon az „irodalom valóságtól távol álló világába”. Így került végül a Szegedi Tudományegyetemre, ahol bár a nyelvészet is „talános volt”, végül a régi magyar irodalom mellett döntött. Pontosabban a szak döntött úgy, hogy megfelelő tagja lesz a „szektásoknak”. Rajtuk keresztül jutott el a kolozsvári Rebakucsra, ahol egy korábban már besült dolgozat referálásával elérte az önmegvalósítás érzését, felülkerekedett saját zavartságán, és innen egyenes út vezetett a – „légüres térbe”. Időközben angol szakon elvégezte a PhD-t, és elmerült az informatika világában is, de ennyi…

View original post 372 további szó

HUSSE, utópiás szekció

2015. január 29. és 31. között, Debrecenben rendezik meg a HUSSE rendes kétévi konferenciáját (a konferencia honlapja: http://husse2015.ieas.unideb.hu/). Az előzetes program alapján a konferencia második napján, tehát pénteken lesz egy utópiás panel is, az alábbi tervezett előadásokkal:

13:00 Csaba Maczelka: Early Modern Utopias: A Bilingual Dialogue?

13:30 Károly Pintér: Utopias as Civil Religious Communities

14:00 Zsolt Czigányik: The Changing Horizons of Nowhere: Current Trends in the Interpretation of Utopias

Egyúttal emlékeztető: még 5 napig, január 25-ig lehet jelentkezni az előző bejegyzésben említett konferenciára!

Konferencia – Travel and Conflict in the Medieval and Early Modern World

2015. január 25-ig lehet jelentkezni a Travel and Conflict in the Medieval and Early Modern World c. konferenciára, amelyet a Bangor University-n tartanak 2015. szeptember 3-5. között. Már a felhívásból egyértelmű, hogy nagyon számítanak utópiákkal és disztópiákkal kapcsolatos előadásokra. Honlapjuk szerint utazási támogatást is lehet majd igényelni. A konferencia rendezője az Aberystwyth-Bangor Institute for Medieval and Early Modern Studies.

A konferencia honlapja: http://travelandconflict.wordpress.com/

A 20 perces dolgozatok 200-250 szavas absztraktját a travelandconflict@gmail.com címre kell elküldeni.

Új cikk

Megjelent egy eléggé régen leadott tanulmányom az ANQ: A Quarterly Journal of Short Articles and Notices c. folyóiratban. A dolgozat a dialógusforma használatát vizsgálja Thomas More Utópiájában, és arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon sok hasonlóság figyelhető meg More műve és a 16. század második felében született itáliai dialóguselméletek bizonyos megfontolásai között. A szóhasználati sajátosságokat is vizsgálva az a következtetés, hogy az Utópia igencsak érzékeny a későbbi gondolkodóknál kulcsfontosságúvá váló problémákra.

A cikk itt érhető el, de sajnos csak előfizetéssel: http://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/0895769X.2014.948352#.VDz-XhaBKb4

Ha valakit nagyon érdekel, keressen meg e-mailben, szerződéses okokból nem tehetem közzé.

anq

 

Primăriei u. 36. sz.

Könyvajánló váradi élményeimről.

olvasni. jó?

Minden olyan szürke. Az út közepén vékony sávban megmaradt az a sűrű kása, aminek a hóhoz már nem sok köze. A fedett átkelő oázisként bújik meg a két ország találkozásánál, nem is határőrök ezek, hanem valami furcsa, kétféle egyenruhában hozzád lépő beduinok. Az oázison túl, ott is ez a szürkeség és félbehagyottság mindenhol. A villanykaró kifordult a helyéről, egy szürke, persze hogy szürke Dacia belefordult az árokba, és a tájkép nem lenne teljes a semmi közepén mozdulatlanul álló csapzott ló nélkül. Beérsz az első településre, váratlan nyüzsgés, a terepjárókból csak úgy ömlenek az iskolások. Még egy óra, és ott vagy, kiszélesedik az út, megsokasodnak az emberek. Csak kétszer fordulsz rossz felé, fogalmad sincs, merre kell menni, de mintha valami láthatatlan fonál húzna. Egyedül ülsz egy hatalmas tanácsteremben, az interjúra vársz. Megérkeztél.
Mint ahogy ilyenkor nagyon sokan érkeznek meg Váradra. Ezt már nem fogjuk közhely nélkül megúszni: elkezdődik egy nagyon intenzív…

View original post 374 további szó

Chloë Houston könyve… visszaszámlálás

Nincs annál felvillanyzóbb érzés, mint amikor az ember váratlanul új, a kutatási témájához kapcsolódó könyvre bukkan. És nincs annál hervasztóbb érzés, mint amikor rájön, hogy az adott könyv még – a lenti kép  ellenére – nem igazán szerezhető be. Mindez különösen tud fájni akkor, ha a reneszánsz ÉS az utópiák ÉS a dialógusforma iránt érdeklődő olvasó a következő címre bukkan:

The Renaissance Utopia: Dialogue, Travel and the Ideal Society

Márpedig az utópiákkal már régóta foglalkozó Chloë Houston ilyen címmel jelenteti meg új könyvét, az Amazon szerint július 28-án. A persze mindig némi fenntartással kezelendő ismertető Houston könyvét igen öntudatosan pozicionálja: Davis 1981-es monográfiája (Utopia and the Ideal Society) után a hamarosan megjelenő kiadvány is átfogó képet kíván nyújtani a műfajról az Utópiától a 17. század közepéig, ám talán túlzás azt állítani, hogy hasonló átfogó munka az utóbbi három évtizedben nem jelent meg („the first comprehensive attempt since J. C. Davis”). Az azonban minden bizonnyal újdonság, legalábbis Davishez képest, hogy Houston kifejezetten figyel az utópia irodalmi vetületére is – úgy tűnik, hogy az irodalmi szempont kezd egyre markánsabban jelentkezni az utópiakutatásokon belül.

További olvasnivalók: