Morus Tamás Utópiájában, a második könyv vallásról szóló fejezetében olvashatjuk az alábbi sorokat:

De olyanok is vannak, akik vallási okokból elhagyagolják a tudományt, ismeretekre nem törekednek, semmi szabad szellemi időtöltésnek nem szentelik magukat, és lelkük üdvét csak dolgos élettel és embertársaik iránti jó cselekedetekkel kívánják munkálni. (…) Ez az embercsoport különben két felekezetre oszlik, az egyik a nőtleneké, akik nemcsak a testi érintkezéstől tartózkodnak, de a húsevéstől, sőt egyesek mindenféle állati terméktől is. (…) A másik felekezet ugyanúgy ragaszkodik a munkához, de a családi életet többre tartja, nem veti meg vigasztalását és úgy véli, hogy a természetnek éppen úgy meg kell adni a magáét, mint ahogy a hazának a gyermekeket. Nem utasítanak el semmi élvezetet, ha az a munkában föl nem tartóztatja őket. A négylábú állatok húsát kedvelik, mivelhogy véleményük szerint erősebbé tesz a munkára. A seholszigetiek véleménye az, hogy ezek ugyan okosabbak, de amazok szentebbek. (Morus Tamás: Utópia, ford. Kardos Tibor, Magyar Helikon: 1963, 103. o. – kiemelés tőlem – M.Cs.)

A kiemelt részek jól mutatják, hogy Morus Tamás művében, ha központi témának nem is nevezhető, de legalábbis előkerülnek a táplálkozással kapcsolódó kérdések és az ezekkel összefüggő etikai problémák. Erre utal egy másik szakasz is, A kölcsönös érintkezésről c. fejezetből:

Az említett piacok mellett vannak az élelmiszerpiacok; ide hordják a kerti vetményeken, gyümölcsökön és kenyéren kívül a halakat és a húsféléket is. De az állatokat a városon kívül berendezett vágóhídon ölik le, és tisztítják meg a szolgák, ahol a folyóvíz a tisztátalan mocskot lemoshatja. Nem tűrik ugyanis, hogy a polgárok megszokják az állatok marcangolását, mivel azt tartják, hogy így apránként kiveszne belőlük az irgalom, természetünknek legemberibb érzése (Uo., 59. o.)

Edward Hicks: Peacable Kingdom (1826).

Bár az Utópia szövevényében szinte elveszik ez a két hely, az azért jól látható, hogy a szöveg némi jelentőséget tulajdonít a kérdésnek. És az is, hogy az ideálistársadalom-irodalomban már igen korán megjelenik a táplálék kérdése. Nem is olyan meglepő tehát, hogy a Utopian Studies  egyik jövő évi számának éppen a Táplálkozás és utópia [Food and Utopia] lesz a témája. A felhívást a napokban küldték körbe a H-NET levelezőlistáján, és a következő témákban várnak max. 7000 szavas, Chicago Manual of Style formátumban írt dolgozatokat, 2014. április 30-i határidővel:

• Az étel szerepe az intencionális közösségekben: előállítás, előkészítés, fogyasztás, eltakarítás és/vagy ártalmatlanítás
• Táplálkozással kapcsolatos gyakorlatok irodalmi művekben
• Tanulmányok táplálkozással kapcsolatos szerzőkről (pl.: Michael Pollan, Margaret Atwood, Barbara Kingsolver)
• Tankertek
• Táplálék és hulladék: alternatív előállítás, fogyasztás és/vagy ártalmatlanítás
• Városi táplálékelőállítás
• Utópikus/disztópikus étrendek: teljes értékű ételek, slow food, nyers ételek, kiegészítők, génmódosított ételek
• Civil szervezetek és globális táplálkozásügyi problémák

A dolgozatokat a tematikus szám minden szerkesztőjének el kell küldeni:

Etta Madden, ettamadden[kukac]missouristate.edu
Timothy Miller, tkansas[kukac]kansas.edu
Lyman Tower Sargent, lyman.sargent[kukac]umsl.edu

Ajánlott olvasnivalók a témában:

Ken, ALBALA: “Jacob Boehme and the foundations of a vegetarian food ideology,” Petits Propos Culinaires 76 (2004): 20-29.

Anita, GUERRINI: “A diet for a sensitive soul: vegetarianism in eighteenth-century Britain,” Eighteenth century life 23 (1999): 34-42.

Alan, RUDRUM: “Ethical vegetarianism in seventeenth-century Britain: its roots in sixteenth-century European theological debate,” Seventeenth Century 18 (2003): 76-92.

Kerry S., WALTERS: Ethical Vegetarianism from Pythagoras to Peter Singer, State University of New York Press: 1999.