Bár a honlap frissítésére az utóbbi időszakban sajnálatos módon nem volt érkezésem (minimális változtatások már megfigyelhetők – a honlap a 2019-es kötet struktúráját fogja tükrözni), nagyon sok, az utópiakutatáshoz is kapcsolódó esemény történt/történik. Ezeket tekintem át most röviden.
Könyvhírek
Egy ember az örökkévalóságnak: Thomas More. Az Utópia előzményei és közege (Napkút, 2020)
A Napkút Kiadó UniText sorozatának 2. részeként megjelent a fenti című rövid kiadványom. Kedvcsinálónak lejjebb olvasható a fülszöveg. A kötet megvásárolható a nagyobb webáruházakban, néhány link:A kora újkori angol utópiák magyar története (Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2019)
Elérhetőség
Ha valaki nehézségekbe ütközött a 2019-es, az angol utópiák történetét némi magyar vonatkozásokkal együtt tárgyaló kötet beszerzése során, akkor jó hírrel szolgálhatok. A kötet a kiadó és a Líra közötti megállapodásnak köszönhetően elérhető a líra.hu oldalán. Link:
Recenziók
Nagy örömömre szolgál, hogy több recenzió is megjelent a kötetről, az alábbiakban ezek adatait (és ahol találtam, linkjeit) gyűjtöttem össze.
- Lukács Laura: “Útikalauz az angol utópiairodalom kezdeteihez“. Korunk, 2020/7, 106-109.
- Laczházi Gyula: “Útikalauz Seholországba”. Szépirodalmi Figyelő, 2020/4, 90-94.
- Oroszlán Anikó: “Az útirajztól a tudományos-fantasztikus regényig“. Verso, 2020/1, 107-109.
Előadás
Egy ember az örökkévalóságnak: Thomas More, 2020. december 3. 17:00 – online (Teams)
A Pécsi Tudományegyetem PTE BTK Klasszikus Irodalom Tanszék csütörtökeste (Epizódok a régiség irodalom- és művelődéstörténetéből) c. órájának keretében előadást tartok az említett kötet témakörében, vagyis Thomas More Utópiájának előzményeiről és a keletkezési körülményeiről. Az eseményre mindenkit szeretettel várok, a hozzáféréssel kapcsolatban a facebook-eseménynél található információ:
https://www.facebook.com/events/166659505140265/
Kötetünk főszereplője, Thomas More többféle értelemben is két korszak határán áll. Az Utópia miatt gyakran ünneplik őt a modern politikaelmélet egyik első letéteményeseként, szinte mindig párban Niccolò Machiavellivel. Irodalomtörténeti szempontból pedig, terminológiai preferenciáinktól függően, a középkor és a reneszánsz vagy a középkor és a kora újkor mezsgyéjén helyezhetjük el. Hasonlóképp egyensúlyoz a latin és az angol nyelvű irodalom között, akkor, amikor Angliában az előbbi már kezd veszíteni dominanciájából, utóbbi pedig a nyomtatástól megtámogatott, lassú, a század végére kiteljesedő fejlődésnek indul. More műveinek vizsgálata során ezeket a korszakhatárokat mindenképpen figyelembe kell venni – és a vállalkozás éppen ezek révén kecsegtet izgalmas irodalomtörténeti összefüggések megismerésének a lehetőségével.
A Napkút kiadónál megjelent More-kötet fülszövege
2020. március 10-én (kedd) 17:00 órakor közös könyvbemutató beszélgetést tartunk a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén. A bemutatott kötetek a helyszínen megvásárolhatók (A kora újkori angol utópiák magyar története legalábbis biztosan).
A kora újkori angol utópiák 