Bevezetés

Az angol utópiákkal foglalkozó bibliográfiákban Morus Tamás 1516-os művét követően látszólag nagy hiátus következik: Lyman Tower Sargent irányadó bibliográfiájában például az itt tárgyalt, 1579-ben megjelent szöveg az első Utópia utáni utópia (Sargent 1988). Ilyen értelemben tehát az A pleasant dialogue. betweene a lady called Listra, and a pilgrim Concerning the gouernment and common weale of the great prouince of Crangalor [a továbbiakban: Listra] című korai utópikus dialógus kivételes jelentőségű mű. Különlegességét azonban nem csak a bibliográfiák szerinti elsősége adja, hanem az a már a címben is jelzett tulajdonsága, hogy a dialógus egyik szereplője nő, mégpedig nem a kor dialógusirodalmából ismerős, nevetség vagy feddés tárgyát képező, meglehetősen egysíkúan ábrázolt nő, hanem egy nyelvismerettel rendelkező, a beszélgetést tájékozott kérdésekkel irányító, ezáltal fontos narratív funkciót is betöltő női karakter.

Ennek ellenére a szakirodalom csak meglehetősen felületesen foglalkozott a szöveggel. Egy korábbi cikkében Sargent ugyan röviden említést tesz a műről, de tárgyalása ki is merül abban, hogy a Listrát és egy másik, nagyjából ugyanakkor megjelent szöveget (Thomas Lupton: Siquila, 1581) a „kevéssé ismert korabeli utópiák” kategóriájába sorol, és azonosítja alapvető jellemzőiket: a törvényen alapuló hatalom és a vallásosság témájának a hangsúlyozását (Sargent 1976, 276). Ugyancsak említés szintjén kerül elő a szöveg Sargent egy másik, az utópiák családkoncepciójával foglalkozó tanulmányában, ahol a szöveget a szokványos, patriarchális, tekintélyelvű családmodellt felvázoló utópiák közé sorolja (Sargent 1983, 110). A fent már említett bibliográfia néhány soros leírása hasonló jellemzőket emel ki:

Kisváros jó keresztényekkel. Hangsúly a kegyességen, az igazságszolgáltatáson és a becsületességen. Istenfélő fejedelem, alázatos nemesség, engedelmes polgárok, jó papság (Sargent 1988, 1).

Az utópia műfajával foglalkozó monografikus művek szinte teljesen figyelmen kívül hagyják a szöveget. Sem a Manuel testvérek hatalmas terjedelmű, számos kevésbé ismert szöveget is tárgyaló kötete (Manuel and Manuel 1979), sem Davis kifejezetten ennek a korszaknak az angol utópiáival foglalkozó könyve nem tesz említést a Listráról, még ha az utóbbi Thomas Lupton kortárs művéről néhány bekezdés erejéig meg is emlékezik (Davis 1981, 29). Az általam ismert további utópiával kapcsolatos szakmunkákban egyáltalán nem esik szó a szövegről.

Ha az utópikus dialógus műfajmegjelölés második tagjából indulunk ki, akkor legalább rövid említéseket találhatunk. A dialógus műfaj szakirodalmában ugyanis időről-időre előbukkan a Listra, még ha az alapos tárgyalás itt is rendre hiányzik. Judith Deitch 1400 és 1600 közti angol dialógusokat tárgyaló disszertációjában ugyan kiemeli, hogy „irodalmi szempontból More Utópiája meghatározó hatást fejtett ki a [16.] század angol dialógusirodalmára”, a Listráról mégiscsak röviden, az Utópia hatását tükröző dialogikus művek egyikeként emlékezik meg (Deitch 1998, 239-40). Ugyancsak Deitch tárgyalja (ismét igen szűkszavúan) a művet egy kifejezetten revizionista szemléletű kötetben található tanulmányában, ahol a 16. századi angol dialógus szakirodalmi (el)ismertségének az ügye mellett bont zászlót. Jóllehet részletes elemzést ebben a tanulmányban sem találunk, mégis ez számít a legfontosabb szakirodalmi fejleménynek a Listra ügyében. Deitch ugyanis markánsan összekapcsolja a dialógus műfaját az utópikus szöveghagyománnyal, sőt, további, ezen kategóriába sorolható szövegeket azonosít: Lupton már említett dialógusa mellett Philips Stubbes leginkább színházellenes kitételeiről ismert művét, a The Anatomie of Abuses-t is az „Erzsébet-kori utópikus dialógus” alműfajába sorolja (Deitch 1999, 54). Ennek fényében különösen sajnálatos, hogy sem a szövegről, sem a Deitch által azonosított alműfajról nem esik érdemi szó abban a dialógusokkal foglalkozó kötetben, amely a dialógus és az utópia viszonyának több tanulmányt is szentel (Heitsch and Vallée 2004). Egy 16. századi angol polemikus dialógusokkal foglalkozó kötetben szintén felbukkan a Listra, de csak azért, hogy elsősorban az állam/kormányzás kérdéskörével foglalkozó dialógusként kizáródjék a könyv fókuszcsoportjából (Zlatar 2011). A dialógus műfajához kapcsolódóan a szöveg időnként korpusznyelvészeti jellegű munkák bibliográfiáiban is előkerül, így például természetesen része az A Corpus of English Dialogues 1560-1760 c. projektnek is.

A fenti sommás említéseken kívül szinte csak a The Origins of Early Modern Literature című online adatbázis kínál részletes ismertetőt a szövegről, és ez már önmagában jelzi a szöveg „elfelejtettségét”, hiszen ez a projekt mottójával („recovering mid-Tudor writing for a modern readership” – kb. „a közép-Tudor kor íráskultúrájának újrafelfedezése modern olvasóknak”) is az alig ismert, ritkán tárgyalt szövegeket jelöli ki működési területéül. Az adatbázisban található, Cathy Shrank által összeállított ismertető számos, az értelmezést is segítő észrevételt tartalmaz; ezekre a további alfejezetek is gyakran támaszkodnak majd (Shrank 2007).

 


 

Szerző: Maczelka Csaba
Utoljára frissítve: 2014. január 2.

Ajánlott hivatkozási forma:

Maczelka Csaba: Listra. Bevezetés = Angol utópiák kutatói webhely. Szerk. Maczelka Csaba. URL: https://utopikus.com/muvek/listra/bevezetes, hozzáférés dátuma: <dátum>.

Reklámok